2010. március 18., csütörtök
Villa Lobos - Bachiana nº 5 - Amel Brahim
Tegnap hallgattam a Bartókon, azóta magamban dúdolgatom, pedig nem is igazán tetszik, mégis összeszorul tőle a szívem, amit nem bánok:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
A lúdbőr-teszten átment:)
Először könyvben találkoztam ezzel a zenével, Galina Visnyevszkaja énekéről írta Anna Ahmatova:
"ÉNEKSZÓT HALLVA
Női énekszó, száll a szélben
Éjsötét madárként repül
Amihez hozzáér röptében,
az mássá lesz, átlényegül.
Elönti gyémánt ragyogással,
megcsillantja ezüstösen,
a mint takarón, melegen, lágyan
zizzen a sosemvolt selyem.
És hívja, lám, maga után e
hangot a hatalmas erő,
mintha nem is a sír várná,de
titkos lépcső tűnne elő."
Megjegyzés küldése