" BOLDOGOK A SZAPPANKÉSZÍTŐK ! "


2011. március 23., szerda

Őszintén szólva, rendesen leamortizálódtam a hosszú tél alatt.Alig mozdultam ki itthonról, és a napi kerékpározáson felül semmit sem tornáztam.
Már 1 éve érintetlenül a polcomon állt Alycea Ungaro könyve a Pilates-módszer.
Régebben jártam Pilates tornára, de a gerincem megelégelte a pontatlan kínzást, és minden alkalom után 2 napig rokkantnak éreztem magam, ezért abbahagytam.
Múlt héten, mikor levettem a könyvet a polcról, és olvasgatni kezdtem, az alapelvek és a gyakorlatos pontos leírásai, a fázisokról készült részletes fényképek bátorságot öntöttek belém ahhoz, hogy hozzákezdjek egy itthon végzett napi tornának.
3 nap alatt megtanultam a kezdő programot, és már könnyebben fértem bele a ruháimba.Amit sajnos nem ír a könyv, és én is elhanyagoltam, az a kezdő program után végzendő nyújtógyakorlatok: emiatt kissé görnyedten jártam hétvégén, annyira begörcsölt a hasizmom.
A derekam nem fáj, mert tudom a pontos tartásokat, és a fokozatos terhelés miatt elviselhető az izomláz is, inkább izomérzetnek nevezném, ami viszont nagyon kellemes:)

Nemcsak testileg, hanem lelkileg is eléggé leterhelt a bezártság, és a társaság hiánya miatt rengeteg stresszt halmozódott fel bennem, amit egy ideig benyel az ember, hogy a környezetét ne károsítsa(ebből lesznek a betegségek), de ezt nem lehet sokáig csinálni anélkül, hogy kárt ne tennénk magunkban.Emiatt mentem el mégis tegnap az egyik helyi fitness szalonba a barátnőm hívására, aki minden új tornáról azonnal értesül és ki is próbálja:)
Most egy tibeti hangtálas meditációra hívott el, amiről gőzöm se volt, hogy mi lehet, amíg oda nem értünk, de ami hang és meditáció, az nekem biztos használ, még akkor is, ha egész nap a Bartók Rádiót hallgatom:)
A terapeuta hölgy bemutatkozás után elmondta, hogy a Balla-hangterápiát tanulta és alkalmazza.A speciális kézzel kovácsolt zengőtálakat szólaltatja meg a meditáció menetének megfelelő sorrendben.
1 órán keresztül feküdni, elengedni a gondokat, gondolatokat, a hangok rezgéseinek átadni az irányítást nehezebb volt, mint vártam.
A zengőtálak hangja nagyon kellemes és relaxáló, viszont nehezemre esett értelmezés nélkül magamba engednem hangokat, ahogy azt a komolyzenénél megszoktam.Egy ideig eltartott, mire sikerült lebontanom magamban ezt a tűzfalat, hogy a hangok, rezgések szabadon járhassanak át.A szomszédos öltözőben a beszélgetés, a hajszárító zúgása, az ajtócsapkodás még zavaróbb volt.Amikor végre átadhattam a hangoknak az irányítást, olyan állapotba a kerültem, mint mikor az álmokban a napi, heti történések előjönnek, de nem torzítva, hanem a valóságnak megfelelőlen, és egymás után el tudtam engedni a bennem nyomot hagyó, addig feloldatlan kisebb feszültségeket, amiknek valójában nincs sok jelentősége, csak hosszútávon terhel.
Ma jóval lazábbnak, kipihentebbnek érzem magam.Ezt a fajta mentális méregtelenítést hosszú távon be fogom vezetni.

2 megjegyzés:

Taurus írta...

Én mindig elalszom meditáció közben, akkor is ha százan vannak körülöttem. A 100/60-as vérnyomásom lemegy 85-re és már végem is.
Nemsokára ezt próbálom meg: http://joga.network.hu/blog/jogazok-kozossege-blogja/a-dinamikus-power-joga
Nem tudom miért én inkább a rohanástól pihenem ki magam. Ha itthon besokalok, akkor is inkább futok két kört a ház körül.
Érdekes amit a zene befogadásáról írsz, engem kifejezetten zavar a zene, ricsajnak érzem. Mármint sport közben.

Alma írta...

Én is bekészültem, hogy most egy óra alvás jön, de a hangok megzavartak:)
A mi jóga alkalmaink is nagyon jók voltak, csak a szervezés nehézségekbe ütközött.
Vasárnap vettem egy könyvet (szokás szerint a vasútállomáson:)), Michael Ben-Menahemtől a Lazíts az életedért c. könyvét, elsősorban Robinak, de nekem is nagyon jól jön, egyenlőre ő olvassa, én meg meditálni járok:))